Kötelező biztosítás gyorsan és olcsón?

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A kötelező felelősségbiztosítás célja az, hogy a gépjárművel okozott károk - a károkozó fizetőképességétől függetlenül - megtérüljenek. A biztosítás megkötése nemcsak az üzembentartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében. A korábbi szabályok alapján a biztosító helytállási kötelezettsége korlátlan volt. A kormányrendelet 2001-től korlátozta a biztosítók kötelező helytállási kötelezettségét. Az egy káreseményből (az azonos időpontban és okból bekövetkező több kár is egy eseménynek számít) eredő dologi károkért a biztosítók 500 millió Ft maximális térítést fizetnek, míg az egy káreseményből eredő személyi sérülések esetén személyenként 1600 millió Ft a maximális térítés.

Gazdálkodó szervezetekkel, illetve vállalkozókkal abban az esetben köthető keretszerződés (flotta), ha a biztosítani kívánt gépjárműveik száma legalább 5 db. A szerződés kötésének feltétele, hogy a keret-megállapodásban biztosított gépjárműveknél egyazon (jogi) személy legyen a forgalmi engedélybe üzembentartóként bejegyezve.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító a gépjármű üzemeltetése során az általunk másoknak okozott károkat téríti meg. A biztosítás a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja: a károsult követelése attól függetlenül megtérül, hogy a balesetet okozó gépjármű üzembentartója képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor a biztosítás védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító átvállalja tőle az okozott kár teljes vagy részleges megtérítését.

Kártalanítási Számla kezelője, a MABISZ GKI áll helyt olyan káresemények esetében, amelyekben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosítók egyike sem kötelezhető - fedezet hiányában - a kár megtérítésére. A biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó gépjárműve által a Magyar Köztársaság területén okozott kár esetén. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták. (A biztosítással nem rendelkező üzembentartótól a Kártalanítási Számla a kártérítés teljes összegét és költségeinek megtérítését követelheti.) Az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott személyi sérüléses kár esetén (a kártalanítási kötelezettség nem terjed ki az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra). A külföldi károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár. Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között, illetőleg az érintett biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. Figyelem! A károsult - a kár bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

Külföldre utazáshoz szükséges úgynevezett nemzetközi zöld kártyát kiváltani, amely igazolja, hogy a gépjármű rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással. Külföldön, igazoltatáskor is kérhetik ezt Öntől. Ezt a zöldkártyát a biztosítója is megküldheti, vagy a CLB Ügyfélkapuban igényelheti online, de a CLB ügyfélszolgálata szívesen kiállítja és postázza Önnek. Igényét jelezheti, e-mailben és telefonon is. A zöldkártya kiállításának feltétele a díjjal rendezett élő kötelező biztosítás.

Ha a szerződéskötéskor megtette a nyilatkozatot, miszerint új belépő, nincsen szükség kártörténeti igazolás bemutatására!

A KEKKH rendszerből kérik le a biztosítók a kárelőzmény adatokat, és nem papír alapon.

Ha a biztosítási szerződést a forgalomba helyezés előtt kötik meg, akkor a rendszám megadása nélkül lehet megkötni a szerződést. Ez esetben az alvázszám azonosítja majd a gépjárművet. Fontos, hogy a rendszámot mielőbb pótolni kell, amelyet elegendő e-mailben megküldeni részünkre a szerződés azonosító adataival együtt!

A biztosítás kötési folyamat nem tér el a finanszírozott és a nem finanszírozott gépjárművek esetében.

Amennyiben a biztosítási szerződése díj-nemfizetés miatt szűnt meg, úgy az adott biztosítási időszakban Ön köteles ugyan ahhoz a biztosítóhoz visszakötni kötelezőjét, ahol az díj-nemfizetéssel megszűnt. Azon időszakra, amíg nem rendelkezett kötelező gépjármű felelősség biztosítással, a biztosító úgynevezett Fedezetlenségi díjat számol majd fel.

Gépjármű vásárlásakor, illetve évfordulóra történő biztosítóváltás esetén mindenképpen tanácsoljuk, hogy számolja ki, melyik biztosító milyen díjjal kínál szerződést Önnek! A biztosítási szerződést évfordulóra - az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal - írásban fel kell mondani. A biztosítási szerződés megszűnik akkor is, ha az esedékes díjat az Ügyfél nem fizette meg,és csak annál a biztosítónál lehet a szerződést megkötni, ahol az előző díj-nemfizetés miatt megszűnt. Természetesen megszűnik a szerződés az érdekviszony megszűnésével (pl. a gépjármű eladása) is.

Minden gépjárműre, melyet a Kresz annak minősít (személygépjármű, tehergépjármű, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, quad, utánfutó, lakókocsi, motorkerékpár utánfutó, könnyű pótkocsi, nehéz pótkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, busz, trolibusz, munkagép) , továbbá a pótkocsikra, félpótkocsikra, a forgalmi rendszámmal ellátott lassú járművekre.

Ha személyi sérülés is történt, akkor minden esetben értesíteni kell a rendőrséget. Amennyiben a károkozó külföldi állampolgár szintén ajánlatos rendőrt hívni, valamint minden olyan esetben, ahol a felelősség megállapítása nem teljesen egyértelmű. Minden esetben, a másik féllel közösen ki kell tölteni az Európai Baleseti Bejelentőt. Ha nincs kéznél ilyen nyomtatvány, akkor egy üres lap is megteszi, melyen mindkét fél személyes adatait, a baleset körülményeinek részletes leírását (rajz) ill. a gépjárművek adatait kell rögzíteni. Fontos, hogy ha vannak az esetnek tanúi, az ő adataikat is írjuk fel. A vétlen félnek, a károkozó biztosítójánál kell kérni a kárfelmérést. Ha károkozó külföldi, akkor a MABISZ bármelyik tagbiztosítójánál be lehet jelenteni a kárt. Hasznos ilyen esetben feljegyezni a külföldi károkozó felelősségbiztosítójának nevét és a zöldkártyájának számát. A károsult a káreseményt annak bekövetkeztétől számított 30 napon belül, a biztosított (károkozó) 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

Sokan nem tudják ugyan, de a hazánkban megkötött biztosítás egész Európára érvényes, a volt Szovjetunió néhány utódállamát leszámítva.

A rendszeres - havi, negyedéves, féléves, stb. - díjat mindig előre kell fizetni, így az első biztosítási díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor, a továbbiakat pedig, a díjfizetéssel fedezett időszak első napjáig kell megfizetni. A biztosítási díj megfizetésére az autóvásárlást követő nap 0. órájától már az új tulajdonos köteles. Ezért új gépjármű esetén a forgalomba helyezéséhez, használt autó vásárlásánál a gépjármű átírásához az új tulajdonosnak (üzembentartónak) már rendelkeznie kell a nevére szóló kötelező gépjármű felelősség-biztosítással, de legalábbis fedezetigazolással.

Akár január 1. a biztosítási évfordulója (2010.01.01 előtt vásárolta a gépjárművét), akár évközben van az évfordulója (2010.01.01 vagy utána vásárolta a gépjárművét) nálunk megkötheti kötelező biztosítását. Valamint, hogyha Ön most vásárolt új, vagy használt gépjárművet, üzembentartó változás történt, kötelezője díj-nemfizetéssel megszűnt, forgalomba visszahelyezi gépjárművét.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapesetben mindig határozatlan időtartamú. Határozott idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kizárólag E, Z és P betűjelű forgalmi rendszámú gépjárműre köthető, az ideiglenes forgalmi engedély kiállításától számított minimum 1, maximum 12 hónapra.

Amennyiben az üzembentartó és a tulajdonos eltér egymástól a gépjármű vásárlásakor, csak az üzembentartó lehet a biztosítás szerződője közülük. Természetesen az online biztosítás kötés esetén is kiválasztható, ha a két személy egymástól eltérő. Már élő szerződés esetén, év közbeni üzembentartó változás esetén új kötelező biztosítás szerződést kell kötni. Az internetes felületen a szerződés kötés okánál kell megjelölni, hogy üzemben tartó változás az ok.

A kockázatviselés kezdete a biztosításkötést követő nap lehet, azonban ha az adásvétel napja megelőzi a kockázat kezdetet úgy az eltelt időszakra, A0ban, kedvezmények nélkül számított Fedezetlenségi díjat kell fizetni! Ezért azt javasoljuk, hogy előre, a várható adás-vétel napjára kösse meg biztosítását, így már biztosítva lesz az első vezetéskor is! Továbbá, ha mégis később venné meg autóját a tervezettnél, a biztosító a BM nyilvántartásába bejegyzett tulajdonszerzés napjára módosítani fogja a kockázatviselés kezdetét, így Önnek nem kell többet fizetnie akkor sem, ha korábbi dátummal kötötte meg kötelezőjét.

Kötelező gépjármű felelősség-biztosítást váltani, a váltási időszakban bárkinek lehetősége van, amennyiben a hatályban levő szerződése adott biztosítási időszak végéig díjjal rendezett! Természetesen nem akadály az sem, ha az autó finanszírozott!

Forgalmiengedély-köteles gépjármű esetén a biztosítási kötvény (vagy a biztosító által kiállított igazolólap) és a biztosítási díj befizetését igazoló bizonylat együtt igazolja a biztosítás meglétét, ezért ezeket a gépjármű üzembentartójának magánál kell tartania és felszólításra közúti ellenőrzésnél bemutatni.

A nyilatkozat formájának (írásbeliség) kérdésétől meg kell különböztetni az okirat valóságtartalmának és bizonyító erejének (pl. teljes bizonyító erejű magánokirat, egyszerű magánokirat) kérdését. A biztosító a telefax útján tett nyilatkozat valóságtartalmát ugyanúgy jogosult vizsgálni, mint bármely más írásos formában tett nyilatkozat esetében, azonban a telefax üzenet esetén ezen jogosultság azért kaphat nagyobb jelentőséget, mert az ilyen küldési forma esetében a technikai feltételek nagyobb mértékben lehetnek befolyással a valódi ügyfélszándék megítélésére. A telefax üzenet könnyebben manipulálható, gyakran előfordul, hogy a fogadónál nem olvasható teljes egészében, így annak tartalmával kapcsolatban kétség merülhet fel. Ugyanakkor természetesen amennyiben a biztosító nem fogadja el valódinak az ilyen nyilatkozatot, azzal felvállalja az elutasítás valamennyi polgári jogi jogkövetkezményét, így adott esetben akár kártérítési felelősséggel is tartozhat. A biztosítónak mindezekből következően kizárólag abban az esetben áll érdekében vitatni a nyilatkozat valóságtartalmát, ha nyilvánvaló körülmények utalnak arra, illetve alapos okból feltételezhető, hogy a nyilatkozatban foglaltak nem fedik a valóságot, pl. egyértelműen visszadátumozott üzenet érkezik a biztosítóhoz. (Itt szükséges megjegyezni, hogy egyes készülék típusok esetén a küldő oldali készülék dátumának átállításával a fogadó oldali készülék az átállítottnak megfelelő dátumot nyomja az üzenetre.)

A rendelet sem a felmondásra, sem a kártörténeti igazolást kérő nyilatkozatra nem ír elő különös tartalmi kellékeket. Formáját tekintve a felmondást a biztosítási szerződésre vonatkozó általános szabályok szerint írásban kell megtenni, amely követelménynek a hatályos rendelkezések szerint megfelel a telefax útján történő üzenetváltás is. A felmondásnak az általános szabályokból következően tartalmaznia kell minden olyan elemet, amelyből az ügyfélszándék kétség kívül megállapítható, így abból ki kell derülnie, hogy ki a szerződő, mely szerződést kívánja felmondani (pl. kötvényszám megjelölése, gépjármű azonosítására szolgáló adatok), illetve mely időpontra szól a felmondás.

Sokan még mindig azt gondolják, hogy a kötelező biztosítás minden biztosítónál azonos díjért vásárolható meg. A piac évekig tartó fokozatos liberalizációja 2001. január 1-re befejeződött. Ennek kapcsán a biztosítók díjajánlatai jelentősen eltérnek egymástól, ezért érdemes a tarifákat alaposan áttanulmányozni. Ebben nyújtunk Önnek segítséget azzal, hogy oldalainkon megismerheti a piac teljes kínálatát és Online meg is kötheti a kiválasztott szerződést.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Nemzetközi Zöldkártya Rendszer A zöldkártya egy nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat, melyet a biztosítók állítanak ki a biztosított számára a külföldön megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására. A zöldkártya tehát a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás külföldre való kiterjesztését igazoló nyomtatvány. A zöldkártyát a biztosítók a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig (biztosítási díjjal fedezett időszak vége + 30 nap) állítják ki. A zöldkártyát legkevesebb 15 napra állítják ki. Az érvényes felelősségbiztosítás igazoló zöldkártyára a rendszámegyezményben részt vevő országokban nincs szükség. Az egyezményt ratifikáló országok ugyanis a gépjármű telephelye szerinti ország hatósági jelzését (rendszámát), valamint a gépjárművön külön elhelyezett ország jelzést elfogadják az érvényes felelősségbiztosítás igazolásául. A magyar rendszám és ország jelzés (H betű) igazolja tehát az érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét. A Zöldkártya Rendszer tagországai: Ausztria, Albánia, Andorra, Belgium, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Franciaország (Monaco), Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izrael, Iráni Iszlám Köztársaság, Írország, Izland, Luxemburg, Lettország, Lengyelország, Macedónia, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia és Észak-Írország, Egyesült Királyság (a Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete), Németország, Norvégia, Olaszország (Vatikán és San Marino Köztársaság), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc (Liechtenstein), Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Tunézia, Törökország, Ukrajna, Jugoszlávia (külön megállapodás alapján). A fentiektől függetlenül kötelező kiváltani a Zöldkártyát az alábbi országokba utazáskor: Andorra, Ciprus, Észtország, Irán, Izrael, Lettország, Moldávia, Málta, Törökország, Tunézia, Ukrajna, Irán és Tunézia. Amennyiben ezeknek az országoknak a jele a Zöldkártya nyomtatványon nyomdailag át van húzva - az illető ország jelét (a régi nyomtatványkészlet kifogyásáig) külön fel kell tüntetni a bizonylaton. Ha a jármű üzembentartója, vezetője nem rendelkezik érvényes Zöldkártyával, az illető ország határán kell az előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést megkötni. Javasolt a Zöldkártya kiváltása Görögországba és Lengyelországba történő utazáskor is.

Ez egy 2012-től újonnan bevezetésre kerülő adó, (30%, de maximum naponta 83 Ft / gépjármű) amit az egészségügy forrásainak bővítése érdekében szavazott meg a törvényhozás (a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) szerint)