Sok autóst ér durva biztosítási meglepetés

Nem kötelező ugyan a téligumi használata Magyarországon, ám ha balesetkor nem megfelelő gumik vannak az autónkon, akkor lehet, hogy a teljes kárt nekünk kell fizetnünk - hívta fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója.

Nem szabhat ki büntetést a rendőr és nem is figyelmeztetheti az autóst, ha nincs téli gumi a járművön, ám ha balesetkor nem megfelelő gumik vannak az autónkon, akkor lehet, hogy a teljes kárt nekünk kell fizetnünk. Az autósoknak a mindenkori útviszonyoknak és terepviszonyoknak megfelelő műszaki állapotú járművel kell részt venniük a közlekedésben, ezt mondja ki a biztosítási szerződés és a biztosítási törvény is.
Ez vonatkozik a téli és a nyári gumira is - emlékeztetett Németh Péter. Gyakorlatilag mind a kötelező biztosításnál, mind a cascónál ugyanaz a szabály vonatkozik a téli gumikra. Ha a helyszínelés, a rendőri intézkedés vagy egy későbbi szakértői szemle azt állapítja meg, hogy a gumi túlságosan kopott volt, vagy a nagy hideg miatt alkalmatlan volt a szabályos közlekedésre, akkor hiába tartottuk be a KRESZ által előírt sebességkorlátozást, hiába tartottunk be minden más közlekedési szabályt, a biztosító megtagadhatja a kár kifizetését a casco biztosítás esetében - közölte Németh Péter.

A kötelező biztosítás esetében természetesen fizet a biztosító a károsultnak, de később akár be is hajthatja a kifizetett összeget a károkozón. Minden esetben a biztosító saját döntési hatáskörébe tartozik, hogy milyen lépéseket tesz, ezt ugyanis már a törvény nem írja elő. Január elsején változott a kötelező biztosítási törvény, így ezentúl ha valaki ittasan vagy kábítószer hatása alatt okoz balesetet, a biztosító ötmillió forintig behathatja azt. Nincs azonban ilyen összeghatár abban az esetben, ha nem megfelelő állapotú járművel veszünk részt a forgalomban. De akár a teljes okozott kárt behajthatja a biztosító egy viszontkártérítésben polgári peres úton.

Nincs olyan kötelező jogszabály, amely szerint a téli időjárási körülmények között csak téli gumival lehet közlekedni Magyarországon, vannak azonban olyan európai államok, amelyek kötelezővé tették a használatát - tudta meg az InfoRádió Óberling Józseftől, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetőjétől. Szerinte kiterjesztő jogértelmezés lenne, ha a téli gumi használatának mellőzése azt jelentené, hogy az autós közlekedésre nem alkalmas műszaki állapotban használja a járművét.
"A jogalkotónak egyértelműen kell nyilatkoznia ebben a kérdésben. Ha úgy gondolja, hogy év bizonyos szakaszában csak téli gumival lehet részt venni a közlekedésben, akkor ezt jogszabályba kell foglalni, és akkor mindenki számára világos lesz" - mondta Óberling József.

A rendőrség csak jó szándékkal figyelmeztetheti az autóst, hogy nem kötelező a téli gumi, de életveszélyes nyári gumival közlekedni a télies útviszonyok közepette. "Sok autós életét tudja megkeseríteni akár egy olyan jármű is, amelyen nincs téli gumi, és ha elfogadjuk, hogy a közlekedés egy nagy társasjáték, akkor illik figyelemmel lenni a többi játékosra is".
A rendőrség úgy látja, jelentősen növekedett azoknak az autóknak az aránya, amelyeket téli gumival szereltek fel, öt-hat éve tíz ellenőrzött autóból jó, ha kettőn volt téli gumi, ma már sokkal jobb az arány.

Forrás: napi.hu

CLB TIPP: Felelős sofőrként figyeljen autója állapotára és számolja újra casco biztosítását! Casco biztosítás kalkulátor >>
 

A magyar emberek 80%-a számít arra, hogy szegény nyugdíjas lesz

A magyar emberek 22 százaléka takarít meg nyugdíjacélra, holott 78 százalékuk arra számít, hogy a jelenleginél rosszabb életszínvonalon fog élni nyugdíjas korában. Ennek az öngondoskodási formának a népszerűsége azonban egyre nő, különösen szembetűnő a nyugdíjbiztosítások előretörése - hangzott el a K&H sajtótájékoztatóján.

A K&H negyedévente megjelenő, 30-60 éves magyar férfiak és nők megtakarítási szokásait vizsgáló Biztos Jövő Indexéből kiderül, hogy:

1. a megkérdezettek többsége (42%) konkrét cél nélkül takarít meg, szorosan közelít hozzá a nyugdíjcél (39%),
2. egy évtizeddel ezelőtt mindössze 17% volt a nyugdíjcélú megtakarítók aránya,
3. a nyugdíjcél a legjelentősebb a magas jövedelműek körében, itt a megtakarítók 50%-a tesz félre nyugdíjcélra,
4. a 15 éven belül nyugdíjba vonulást tervezők mindössze 52%-a említette meg a nyugdíjcélú megtakarítást,
5. a megkérdezett magyarok mindössze 1%-a gondolja azt, hogy az állami nyugdíjból kényelmesen meg fog tudni élni, 37%-uk gondolja azt, hogy nagyon nehezen fog tudni megélni belőle, míg 31%-uk azt, hogy semmire sem lesz elég, összesen 78%-uk számít rosszabb életszínvonalra,
6. a leendő nyugdíjasok 44%-a gondolja azt, hogy rosszabbul fog élni, mint most nyugdíjas korukban, 1% valamiért azt mondta, hogy sokkal jobban fog élni,
7. egyre többen gondolják azt, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fognak: a megkérdezettek 69 százaléka gondolkodik így, tavaly ez még csak 61% volt. A klasszikus "nem gondolom, hogy megérem a nyugdíjas kort" kifogás 34%-ra emelkedett, hogy ez tényleg így történjen, statisztikailag alacsony a valószínűsége.
8. leginkább a 30-as korosztályúak és az alacsonyabb jövedelműek mondják azt, hogy azért nem tudnak megtakarítani, mert másra kell a pénz,
9. a megkérdezettek 29%-ban önkéntes nyugdíjpénztárban takarítanak meg, az öngondoskodók 14%-a választ nyugdíjbiztosítást, a tavalyi bázishoz képest ez 4%-os növekedés. Önkéntes nyugdíjpénztárba a magasabb végzettségű, magasabb jövedelműek fizetnek, nyugdíjbiztosítás kevésbé jellemző a 40 év alattiak körében,
10. minél idősebb egy adott korosztály, annál kevesebben vannak, akik még nem kezdtek el megtakarítani. A 30-39 éves korosztály 59%-ának nincs megtakarítása, 40-49 év között ez 49%, 50-59 év között ugyanez 38%,
11. a biztosítók tanácsadóinak személyes tájékoztatási tevékenységének fontossága egyre növekszik: a válaszadók 40%-a kért tőlük tanácsot. Leginkább az emberek mégis inkább az internetről (62%) és családtagokon keresztül (52%) tájékozódnak,
12. akinek van nyugdíjcélú megtakarítása, átlagosan havi 17 ezer forintot tesz félre, a medián egyébként 13 ezer forint,
13. egy átlagos nyugdíjbiztosítással havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt az adójóváírással együtt 8 millió forint szedhető össze a K&H számítása szerint.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunk az Ön számára ideális nyugdíjbiztosítás kiválasztásához! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Lesben állnak a betörők: te még el mersz indulni otthonról biztosítás nélkül?

Te mitől félsz a legjobban, hogyha elmész otthonról? A Generali kutatása szerint a magyarok többsége nagyon aggódik amiatt, hogy betörnek a lakásába, amíg nincsen otthon. Sokat utazunk, ráadásul a közösségi médiára is egyre nagyobb divattá vált kiposztolni ezt, pedig így jelentősen leegyszerűsítjük a bűnözők dolgát.

Az ORFK adatai alapján 2015-ben több mint 20 ezer lakásbetörés történt itthon, 2016 első hét hónapjában pedig több mint 10 ezer. A biztosító emiatt többek között arra is kíváncsi volt, hogy az otthonokban előforduló értékek közül – készpénz, laptop, mobil, tévé, ékszer – mi az az egy, amit megmentenénk, ha lenne rá lehetőségünk.
Tavaly közel 29 ezer betöréses lopás történt Magyarországon, 2016 első hét hónapjában pedig közel 15 ezer. Az értékeinket sokszor jobban bebiztosítjuk, mint az egészségünket: a munkavállalási korú lakosság fele rendelkezik lakossági vagyonbiztosítással.

A pénzt sajnáljuk, a tévéért nem kár?

Egy olyan háztartásból, ahol található készpénz, laptop, mobiltelefon, tévé, nagyobb értékű háztartási eszköz, ékszer, kanapé, játékkonzol és tablet, egy betörés esetén a legtöbben (40 százalék) a 100 ezer forint értékű készpénzt tartanák meg.
A második helyen 20 százalékkal a laptop áll, ezt a megkérdezettek ötöde mentené meg, ami különösen igaz a fiatalokra, illetve a felsőfokú végzettségűekre. A mobiltelefont 12 százalék tartaná meg a legszívesebben.
A tévét mindössze 8 százalék választaná, ezen belül legnagyobb arányban (11 százalék) az alapfokú végzettséggel rendelkezők döntenének így, és mindössze 4 százalék a 18-29 éves korosztályból. Érdekes, hogy az első helyen végzett készpénzzel azonos (100 ezer forint) értékű ékszert csak 7 százalék mentené meg.
Az ORFK adatai is alátámasztják, hogy éppen azokra az értékekre pályáznak a betörők, amelyeket a legjobban féltünk: a leggyakrabban eltulajdonított tárgyak között az első öt helyen a készpénz, az arany ékszer, a laptop (notebook, Ipad), a televízió és a háztartási gépek szerepelnek.

A megelőzésnél kezdődik minden

Ahhoz, hogy nyugodtan mehessünk el a munkába vagy éppen hosszabb időre kikapcsolódni, elengedhetetlen egy jó lakásbiztosítás. Szerződéskötéskor a biztosítani kívánt vagyontárgyak értékét is meg kell határoznunk, amit nagyban megkönnyíthetünk, ha pontos leltárt készítünk.
Persze a megelőzésre is érdemes odafigyelni, főleg, ha hosszabb időre megyünk el otthonról. A legjobb, ha gondoskodunk riasztóról, és a legnagyobb értékeinket széfbe helyezzük. Nagyobb összeget semmiképp se tartsunk a lakásban. Ha van olyan szomszédunk, akiben megbízunk, megkérhetjük, hogy figyeljen oda otthonunkra, amíg mi távol vagyunk.
A közösségi oldalakra csak elsőre tűnik jó ötletnek kiírni azt, hogy elutazunk, mivel gyakran előfordul, hogy a betörők megfigyelik a kiszemelt áldozat üzenőfalát, és amikor nyilvánvalóvá válik, hogy tiszta a pálya, azonnal akcióba is lépnek.

A lakástüzek időszaka

A KSH adatai szerint csak 2015-ben 6512 lakástüzet regisztráltak Magyarországon. A karácsonyi-újévi időszakban évente átlagosan duplájára emelkedik az ilyen esetek száma, amelyeket még mindig pl. karácsonyfaizzók és csillagszórók, illetve a rosszul rögzített vagy magára hagyott adventi gyertyák okozzák.
Egy hirtelen fellángoló, kisebb tűz is több milliós károkat tud okozni az otthonunkban, ezért sem szabad megfeledkezni egy megfelelő lakásbiztosítás megkötéséről.

Régi a fűtés? A lakásod bánhatja

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tavalyi adatai szerint csupán december első két hetében több mint háromszáz lakástűz történt, sérültekkel és több halottal is. A katasztrófavédők szerint sokszor a fűtőrendszer meghibásodása, vagy nem megfelelő használata okozza a tüzeket, mivel sokan elsumákolják a tűzvédelmi ellenőrzéseket.
Szén-monoxid mérgezés is több történik decemberben, illetve általában a téli hónapokban is, mivel hajlamosak vagyunk előzetes átvizsgáltatás nélkül beindítani az akár fél-egy éve nem használt fűtési rendszert. Otthonunk és családunk védelme érdekében nem árt beruházni egy szén-monoxid mérőre sem, ezeket az illetékes hatóságok évente tesztelik, érdemes az ajánlott készüléket megvenni.

Forrás: privatbankar.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, vizsgálja felül meglévő lakásbiztosítását! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Neked is lehet álomnyugdíjad, csak jó helyre kell születni

Európai uniós viszonylatban a sereghajtók közé kerültek a magyar nyugdíjak, ha az összegeket a vásárlóerő alapján hasonlítjuk össze. Ezzel szemben a luxemburgi és az osztrák kisnyugdíjasok dőzsölhetnek, ezekben az országokban ugyanis a nyugdíjminimum is több százezer forintra rúg.

Szinte minden héten jelennek meg újabb cikkek, tanulmányok, amelyek a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát vitatják. Hazánkban a népesség átlagéletkora folyamatosan növekszik, ami komoly kihívás elé állít minket, hiszen a magyar nyugdíjrendszerben a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el. Ráadásul a jelenleg közel 2 millió nyugdíjasnak több mint a fele már most is 100 ezer forintnál is kevesebből él havonta.
Az MNB 2016-ban megjelent tanulmánya szerint, a következő 20 évben még nem lesz gond a magyar nyugdíjrendszerrel, hiszen a bevételek fedezik majd a kiadásokat. Hosszabb távon azonban a nyugdíjrendszer egyenlege egyre nagyobb hiányt mutat.
Persze ez probléma nem csak minket foglalkoztat, az utóbbi évtizedek demográfiai folyamatai a környező európai országokat sem kerülték el. Azonban ahány ország, annyiféle nyugdíjrendszer. Ezért most annak próbáltunk utánajárni, milyen a magyar nyugdíjasok helyzete a közelünkben lévő országokhoz képest.

Hátul kullogunk a rangsorban
A KSH frissen megjelent tanulmányában az eltérő árszínvonalakat kiküszöbölve, az öregségi nyugdíjasokra jutó éves nyugdíjösszegeket egy speciális fiktív pénzegységben, az úgynevezett vásárlóerő-egységben hasonlította össze.
A kutatás megmutatta, hogy európai uniós összehasonlításban nincsenek túl jó helyzetben a magyar nyugdíjasok, csupán pár országot tudtunk magunk mögé utasítani. Az összesítésben az utolsó helyre Bulgária került, ahol egy átlagos öregségi nyugdíj feleannyi termék és szolgáltatás megvásárlására volt elegendő, mint hazánkban. Ezzel szemben az átlagos luxemburgi, vagy az osztrák öregségi nyugdíj két és félszer több termék megvásárlásra elegendő.

Nyugdíjminimummal sem vagyunk elkényeztetve
AZ OECD legutóbbi tanulmányában tagállamait és a vele együttműködésben lévő országokat vette górcső alá. Bár nincsen minden országban törvényileg szabályozva a nyugdíjminimum összege, de az összehasonlítás kedvérét érdemes megnéznünk ebből is néhányat.
A tanulmányban szerepelő országok közül Luxemburgban folyósítják a legmagasabb nyugdíjminimumot, ami forintra átszámolva közel 530 ezer forintra tehető. De az osztrák nyugdíjasok sincsenek rossz helyzetben, ott a legkisebb nyugdíj 250 ezer forint körül mozog, holott Magyarországon mindössze 28 500 a nyugdíjminimum összege.

Szlovákiában magasabb az átlagnyugdíj
Vagyis a két tanulmány szerint egybehangzóan jól élhetnek a nyugdíjasok Luxemburgban és Ausztriában, amíg a magyar nyugdíjasok ettől a színvonaltól jóval elmaradva, valahol a cseh, szlovén és a szlovák nyugdíjasokkal vannak egy színvonalon.
Érdekesség azonban, hogy míg a vásárlóerő tekintetében magunk mögé utasítjuk a szlovák nyugdíjasokat, az átlagnyugdíjat összehasonlítva csaknem 20 ezer forinttal kapunk kevesebbet. Átszámolva egy szlovák nyugdíjas 2016-ban átlagosan 128 960 forintot vihetett haza, a magyar átlagnyugdíj ugyanebben az évben pedig 109 561 forintra volt tehető egy hónapban.

Az sem mindegy, melyik megyében lakunk
Bár a magyar és a külföldi nyugdíjak között nagy különbségek vannak, érdemes tudunk azt is, hogy Magyarországon belül is nagy eltérések vannak a nyugdíjak között.
A legmagasabb nyugdíjat 2016-ban az előző évekhez hasonlóan Budapesten folyósították, havonta átlagosan 143 805 forintot. De 120 ezer forint feletti összeget kapnak a Pest, Fehér, Veszprém és Komárom-Esztergomban élő nyugdíjasok is.
A legkevesebb nyugdíjat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő nyugdíjasoknak viszi a postás: havonta 107 912 forintot, ami közel 36 ezer forinttal kevesebb, mint amennyit a Budapestiek kapnak. Ezek a különbségek azonban a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek nagyságával, az eltérő szolgálati idővel magyarázhatóak.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Tervezzen nyugdíjas éveire már most! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>