Mi lesz a biztosításokkal ennyi természeti katasztrófa után? | CLB

2024.11.06

Az utasbiztosítási szokásokat és azok tartalmát is átrendezhetik a spanyolországi természeti katasztrófához hasonló esetek, amelyek a szélsőséges időjárás miatt egyre gyakoribbak. A külföldre utazóknak hamarosan évszaktól függetlenül – kánikulában is – ajánlott lesz a síszezonra jellemző speciális mentést tartalmazó utasbiztosítást kötni – közölte a CLB biztosítási alkusz cég a napokban történt természeti katasztrófára.
Sok utasbiztosítás nem nyújtana kellő fedezetet arra a váratlan természeti katasztrófára, amely a Spanyolországban élőkre és a turistákra csapott le a napokban: pusztító esőzés, sárlavina, a víz és a sár fogságába esett autók és autósok, halálos csapdává vált bevásárlóközpontok. Mindez azonban olyan jelzés nemcsak a turistáknak, hanem a biztosítóknak is, amely azokat igazolja – egyebek között a CLB szakértőit is –, akik többször figyelmeztettek a klímaváltozás veszélyeire, következményeire – olvasható a biztosítási alkusz közleményében. A szélsőséges időjárás már nemcsak egy jövőkép, hanem a jelen, amelyet a bőrünkön érezhetjük bárhol, bármikor – figyelmeztet Németh Péter.
A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megváltozott helyzetet mindenkinek komolyan kell vennie, a külföldre készülőknek mostantól kockázatos lehet csupán egy „fapados” alapbiztosítással útra kelni, mint ahogy a biztosítóknak is jobban fel kell készülniük a Spanyolországban történtekhez hasonló esetekre is. Léteznek ugyan a kialakult helyzetnek megfelelő speciális mentéseket is tartalmazó biztosítások, azonban azok egyrészt az átlagosnál valamivel drágábbak, másrészt eddig leginkább a síszezonban, síbiztosítás címen volt rá kereslet, miközben szabadon köthetők nyaralásokra is. Ezeknek a részleteit érdemes mostantól akár a kánikulában utazóknak is tanulmányozni, s olyan szerződést kötni, amely szükség esetén tartalmazza a speciális mentési kitételt is – hangsúlyozta Németh Péter.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában az utasbiztosítás ajánlatokat:
Utasbiztosítás kalkulátor

Biztosítás fajta:

Utasbiztosítás

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

2016 június 29.

Életbiztosítás, Általános

Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

Forrás: Portfolio

Több mint ezer családi ház semmisült meg: mihez kezdenek most?

2016 június 23.

Lakásbiztosítás, Általános

Kedden hajnalban jégeső söpört végig Magyarország keleti felén, emiatt több mint ezer családi házban keletkezett kár. A térségben egyelőre nem várható újabb vihar, azonban nem árt felkészülni a további viharokra, illetve a károk tovább terjedésére is érdemes ügyelni.

"A szatmári jégesőben megsérült csaknem ezer háztető többségégét, körülbelül nyolcvan százalékát már lefóliázták a kármentesítésben résztvevő tűzoltók és önkéntes mentőszervezetek" - mondta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Háromszázan dolgoznak a tetők lefóliázásán a jégveréssel érintett tizenhárom településen, a munkálatok várhatóan még szerdán, de legkésőbb csütörtökön befejeződnek. A megyei kormányhivatal harminc szakembere megkezdte az épületekben és a mezőgazdasági növényekben esett jégkárok felmérését.

A térségben egyelőre nem várható nagyobb zivatar, így a remények szerint a fóliázással minden sérült ingatlant meg tudnak védeni az esetleges csapadéktól. Uszkán egy családot ki is kellett telepíteni, a lakhatatlanná vált házba a tető megjavítása, az elektromos hálózat helyreállítása és az átázott falak száradása után térhetnek vissza a lakók.

Mi a teendő, ha viharkár keletkezik?

Forrás: Pénzcentrum

Nyáron történik a gyerekbalesetek egyharmada

2016 június 22.

A nyár különösen veszélyes időszak a gyerekekre - hívta fel a figyelmet Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője szerdán az M1 aktuális csatornán.

Elmondta, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a gyerekbalesetek egyharmada nyáron történik, a 2014-es rendőrségi adatok alapján a gyerekeket 1500 közúti baleset érintette.

Kiemelte: Magyarországon a 3-18 év közötti korosztálynak ingyen jár állami gyerekbaleset-biztosítás, erre építve több mint fél tucat biztosító további gyermekbaleset-biztosítási terméket fejlesztett ki, amelyek az államinál nagyobb kockázati kört fednek le, nagyobb összegű kárkifizetést tesznek lehetővé. Évi 10-12 ezer forint díjért magas biztosítási összeget kaphatnak a megsérült gyerekek, egy műtétre 100 ezer forintot is járhat a költségek fedezésére.

Te is biztosítás nélkül utazol?

2016 június 14.

Utasbiztosítás, Általános

Évente több millió magyar utazik külföldre, azonban piaci adatok szerint csak minden harmadik utas gondoskodik biztosításról. A kényelmesen, akár néhány perc alatt interneten is megköthető utasbiztosítások ugyanakkor jelentős költségektől kímélhetik meg a külföldre utazókat baleset, betegség vagy poggyászkár esetén. Érdemes körültekintően választani, mivel a fedezetek köre és mértéke jelentősen eltérhet az egyes termékeknél.

Napi pár száz forint

Piaci becslések szerint az évente külföldre utazó több millió magyar közül csak minden harmadik köt utasbiztosítási szerződést. Ez annak ellenére így van , hogy egy átlagos európai nyaralásra – az utazás árának töredékéért – már napi pár száz forintért található biztosítás, de a magasabb összegű szolgáltatást nyújtó ajánlatok is elérhetőek jellemzően ezer forint alatt.

Az utasbiztosítások speciális termékek, melyek egyidejűleg nyújtanak fedezetet a külföldi utazás során bekövetkező betegségre, balesetre, poggyász kárra, s jellemzően magukba foglalják az utazási segítségnyújtást (asszisztencia szolgáltatás), a felelősségbiztosítást és a jogvédelem költségét is.

Jelentős eltérések az egyes biztosítók között

Az utasbiztosítás kiválasztásánál azonban érdemes körültekintően tájékozódni, az általános és egyedi szerződési feltételeket alaposan áttanulmányozni, mivel a hazai biztosítók termékei nem csak díjaikban, de a vállalt kockázatok körében és a fedezetek mértékében is jelentősen eltérhetnek. Figyelembe kell venni, hogy az úti cél, az utazás hossza, a közlekedési eszköz, a vagyontárgyak, és az utazás során végzett tevékenységek jellegétől függően az utasoknak más-más biztosítási szolgáltatásra lehet szükségük.

Egyes országokban (pl. USA) az egészségügyi ellátás rendkívül költséges, így az oda utazóknak érdemes magas vagy korlátlan fedezetet nyújtó biztosítási módozatot választaniuk. A sportolni vágyók számára hasznos lehet kiegészítő sportbiztosítást kötni, amely fedezetet nyújthat vadvízi evezés, búvárkodás és más sporttevékenység közben bekövetkezett baleset esetén. A nyaralás előre nem látható (pl. betegség miatti) meghiúsulására pedig célszerű útlemondási biztosítást is választani.

Érdemes előre tájékozódni

Fontos tudni, hogy valamennyi utasbiztosítási szerződés tartalmaz olyan eseteket (mentesülés, kizárt kockázat), melyre a biztosító nem vállalja a szolgáltatás nyújtását, továbbá fedezeti limiteket rögzíthet, és bizonyos esetekben az önrész vállalását is kikötheti. A napjainkban egyre jellemzőbb terrorveszélyből eredő biztosítási eseményeknél – kivéve, ha hivatalosan is utazásra nem javasolt országról van szó – a legtöbb biztosító nyújt szolgáltatást. A konkrét feltételekről azonban itt is érdemes előre tájékozódni.

Az egyéni utasbiztosítások mellett a fogyasztók igénybe vehetik az Európai Unió területén érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), illetve a bankkártyákhoz kapcsolódó utazásbiztosításokat is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál díjmentesen kiváltható EEK azonban csak korlátozottan – elsősorban sürgősségi ellátásra – használható, s azt kizárólag a helyi társadalombiztosítási szervvel szerződött szolgáltatók fogadják el. A bankkártyákhoz kapcsolódó utazási- és balesetbiztosítás tartalmáról javasolt részletesen tájékozódni a pénzügyi intézményeknél, ugyanis ezek a termékek nem személyre szabottak, sőt egyes esetekben a biztosítás csak akkor érvényes, ha a bankkártyát a célországban előzetesen használják.

Van, amire nem terjed ki a biztosítás

Az utasbiztosításokkal összefüggően jellemzően csekély számú fogyasztói beadvány vagy megkeresés érkezik a Magyar Nemzeti Bankhoz. Az elmúlt egy évben ezek leginkább a kárigények elutasítását, a kártérítések mértékét, valamint a poggyász,- és útlemondási biztosításokra vonatkozó ügyfél-tájékoztatást érintették.

Előfordult, hogy a biztosító az utas külföldi kórházi ellátását még megtérítette, a hazaszállítás költségét viszont már nem fizette, illetve olyan eset is, ahol a meglévő útlemondási biztosítás ellenére az ügyfélnek 20 százalék önrészt kellett vállalni a repülőjegy törlése miatt. Gyakori fogyasztói kifogás továbbá, hogy a bűncselekménnyel (lopás, rablás) összefüggő esetekre, külföldi munkavállalásra, vagy például járatkésésre nem terjed ki az utasbiztosítás.Érdemes előre tájékozódni.

Forrás: TőzsdeFórum

Az utasbiztosítások fontosságára figyelmeztet az MNB

2016 június 14.

Utasbiztosítás, Általános

Az utasbiztosításokkal összefüggően kevés fogyasztói beadvány készül

Évente több millió magyar utazik külföldre, azonban piaci adatok szerint csak minden 3. utas gondoskodik biztosításról, az interneten is megköthető utasbiztosítások ugyanakkor jelentős költségektől kímélhetik meg a külföldre utazókat baleset, betegség vagy poggyászkár esetén - figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben kiemelik: az utasbiztosítások speciális termékek, amelyek egyidejűleg nyújtanak fedezetet a külföldi utazás során bekövetkező betegségre, balesetre, poggyászkárra, és jellemzően magukba foglalják az utazási segítségnyújtást, a felelősségbiztosítást és a jogvédelem költségét is.

Közölték, az utasbiztosítás kiválasztásánál körültekintően kell tájékozódni, az általános és egyedi szerződési feltételeket áttanulmányozni, mivel a biztosítók termékei jelentősen eltérhetnek. Figyelembe kell venni egyebek között az úti célt, az utazás hosszát, a közlekedési eszközt, a vagyontárgyakat, és az utazás során végzett tevékenységek jellegét.

Az MNB kiemeli: valamennyi utasbiztosítási szerződés tartalmaz olyan eseteket - mentesülés, kizárt kockázat -, amelyekre a biztosító nem vállalja a szolgáltatás nyújtását, továbbá fedezeti limiteket rögzíthet, és bizonyos esetekben az önrész vállalását is kikötheti. Az egyre jellemzőbb terrorveszélyből eredő biztosítási eseményeknél - kivéve, ha hivatalosan is utazásra nem javasolt országról van szó - a legtöbb biztosító nyújt szolgáltatást, de a konkrét feltételekről érdemes előre tájékozódni - írták.

A tájékoztatás szerint az egyéni utasbiztosítások mellett a fogyasztók igénybe vehetik az EU területén érvényes európai egészségbiztosítási kártyát, illetve a bankkártyákhoz kapcsolódó utazásbiztosításokat is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál díjmentesen kiváltható egészségbiztosítási kártya azonban csak korlátozottan - elsősorban sürgősségi ellátásra - használható, és azt kizárólag a helyi társadalombiztosítási szervvel szerződött szolgáltatók fogadják el.

A bankkártyákhoz kapcsolódó utazási- és balesetbiztosítás tartalmáról szintén érdemes részletesen tájékozódni a pénzügyi intézményeknél az MNB szerint, mert ezek a termékek nem személyre szabottak, sőt egyes esetekben a biztosítás csak akkor érvényes, ha a bankkártyát a célországban előzetesen használják.

A közlemény szerint az utasbiztosításokkal összefüggően csekély számú fogyasztói beadvány vagy megkeresés érkezik az MNB-hez. Az elmúlt egy évben ezek leginkább a kárigények elutasítását, a kártérítések mértékét, valamint a poggyász,- és útlemondási biztosításokra vonatkozó ügyfél-tájékoztatást érintették - közölték.

Forrás: Magyar Hírlap

Másfélmilliárd forintos kárt okoztak a viharok

2016 június 13.

Lakásbiztosítás, Általános

Több, mint 22 ezer káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve az ezekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1,47 milliárd forintot.

Az országszerte pusztító viharok májusban közel 1,5 milliárd forintnyi kárt okoztak a biztosított lakossági ingatlanokban. A kárbejelentések száma megközelítette a 23 ezret – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége az előzetes adatokat.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem számítanak rendkívüli eseménynek a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, ám annál intenzívebb viharok Magyarországon az évnek ebben a periódusában.
2016 május eleje és június eleje között a hazai biztosítókhoz összesen 22 595 lakásbiztosítási káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve a kifizetésekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1,47 milliárd forintot. A legtöbb bejelentés a csapadékhoz volt köthető, a vihar, felhőszakadás és a jégeső miatt 14 318 esetben fordultak a lakosok a biztosítókhoz. A lakosság által becsült, illetve a biztosítók által már felmért károk értéke meghaladja a 777 millió forintot.
Nagyon sok, csaknem 8300 villámcsapás okozta kárt jelentett a lakosság májusban, ezek értéke megközelítette a 691 millió forintot. Feltűnő, hogy villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények jelentős túlsúlyban voltak az elsődleges hatás okozta károkhoz képest. A villámok az elektromos rendszerekben, illetve elektronikai készülékekben több mint 7 ezer esetben okoztak kárt. A közvetlen villámcsapások több mint 1100 esetben okoztak sérüléseket az ingatlanokban. Az előbbi miatt közel 600 millió, az utóbbi miatt több mint 92 millió kárkifizetés történt.

A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer kár történt május eleje és augusztus vége között a biztosított ingatlanokban, az éves átlagos kárérték közel 7,5 milliárd forint volt.

Forrás: Világgazdaság

Erősödött a biztosítók iránti bizalom

2016 június 08.

Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Általános

Tovább nőtt a biztosítók felé irányuló bizalom a 2015-ös szinthez képest: a lakosság a pénzügyi szféra szereplői közül a leginkább a biztosítókban bízik – derül ki a Századvég Alapítvány kutatásából. A magyar lakosság körében a leginkább ismert biztosítástípus a lakásbiztosítás, ezt követi az élet-, illetve a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb) az ismertségi listán.

A MABISZ megbízásából, a lakosság biztosítási szektorral kapcsolatos elégedettségéről szóló országos, reprezentatív kutatást a Századvég Alapítvány 2016 májusában készítette, ezer fő telefonos megkérdezésével. A 2015. áprilisi felmérés eredményeihez képest nőtt a lakosság bizalma a biztosítók iránt, a lakosság többsége bizalommal fordul a biztosítók felé.

Az idei közvélemény-kutatás szerint a háztartások legnagyobb része - 44 százaléka – két–három biztosítással rendelkezik, további 14 százalékuk pedig több mint négyféle biztosítást kötött. Emellett azonban magas – mintegy 40 százalék – a biztosítással nem, vagy legfeljebb egy szerződéssel rendelkezők aránya.

Az egyes biztosításfajták közül a felnőtt korú magyar lakosság körében a lakásbiztosítás a legismertebb. 2015 áprilisában a válaszadók 91, 2016 májusában már 95 százaléka említette, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos kockázatokra köthető biztosítás.

Második helyre az életbiztosítások kerültek: 2016 májusában a megkérdezettek 77 százaléka, egy évvel korábban 75 százaléka említette az életbiztosítást, mint az általa ismert biztosítástípust. Az életbiztosításokat az ismertséget tekintve a kgfb, illetve a casco-biztosítások követik. A lakosság közel fele nevezte meg spontán az ismert termékek között a balesetbiztosítást, és közel harmada a nyugdíjbiztosítást.

A nyugdíjbiztosítások ismertségét tekintve az látható, hogy az átlaghoz képest tájékozottabbak e téren az aktív korosztályok, a több biztosítással rendelkezők, a jobb anyagi helyzetűek, valamint a magasabban képzettek. A válaszok alapján a lakosság csak kevesebb, mint 40 százaléka hallott arról, hogy az állam adókedvezménnyel támogatja a nyugdíjbiztosításokat. Az aktív korú lakosság valamivel több, mint egytizede tartja valószínűnek, hogy pár éven belül nyugdíjbiztosítást köt. Azok, akiknek nincsenek ilyen terveik, főként a megtakarítások hiányára, illetve fizetési nehézségekre hivatkoztak. A nyugdíjbiztosítások irányába nyitottak háromnegyede szerint hosszú távon versenyképes hozamot hoznak majd a nyugdíjbiztosítások. Azok, akik nyugdíjbiztosítást terveznek kötni, többségük 10 ezer forint feletti összeget szánna erre a célra havonta, harmaduk havi 10–20 ezer forintot, negyedük pedig több mint 20 ezer forintot.

A kötelező gépjármű-biztosítással rendelkező lakosság körében továbbra is az elégedettség a jellemző: 80–85 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg, melyből minden második megkérdezett kiváló értékelést adott biztosítójának a kötelező gépjármű-biztosítási ügyekkel kapcsolatos eljárását, kapcsolattartásának módját, minőségét illetően.

A tavalyi eredményekhez hasonlóan az idén is rendkívül kedvező a hazai biztosítók lakossági megítélése mind az egyéb biztosítási termékek esetében, mind pedig a tájékoztatás és a kapcsolattartást illetően - a megkérdezettek 83–85 százaléka adott pozitív visszajelzést, vagyis – terméktípustól függetlenül – elégedettek biztosítójukkal ezeken a területeken.

A felmérés kapcsán Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára kiemelte: „A kutatás fontos visszajelzéseket tartalmaz számunkra. Közülük is az egyik legfontosabb, hogy 2015 tavasza óta is érezhetően növekedett a lakosság bizalma a biztosítók irányába.”

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Ajjaj! Erre sok albérletben élő nem gondol

2016 június 06.

Lakásbiztosítás, Általános

A saját lakásukban élők 93 százalékának van lakásbiztosítása, meg az albérletben lakók kevésbé elővigyázatosak: csak 52 százalékuknak van lakásbiztosítása - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből.

Saját lakás vagy albérlet?

A magyar piacra jellemző, hogy sokan laknak saját tulajdonú ingatlanban: a kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 77 százaléka lakik saját vagy részben saját tulajdonú lakóingatlanban, 12 százalékuk a szülők vagy más rokon kezében lévő lakóingatlanban él, és mindössze 8 százalék lakik bérleményben - emelte ki Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem-életbiztosításokért és működésfejlesztésért felelős vezetője.

Az életkor előrehaladtával egyre többen döntenek a saját tulajdonú ingatlan mellett: a 40 évnél fiatalabbak esetében 63 százalék, a 40 éves korosztályban 82 százalék, míg az 50-es korosztályban már 88 százalék ez az arány. Ebből adódóan a bérlemény aránya egyre kevésbé jellemző az idősebbeknél: a 40 évnél fiatalabbak 15 százaléka él bérelt lakóingatlanban, a 40 és 50 év közöttieknek az 5 százalékára, az 50 év felettieknek pedig csak a 3 százalékára igaz ez.

A kutatásból az is kiderül, hogy a lakóingatlan-bérlés elsősorban a fővárosra jellemző, itt 20 százalékos volt a bérelt lakóingatlanban élők aránya. A legtöbben, 34 százaléka a megkérdezetteknek 50-74 négyzetméteres ingatlanban él, 75-99 négyzetméteren már csak 25 százalék tölti a mindennapjait. A válaszadók közül egyébként a budapestiek élnek a legkisebb területen: a fővárosban átlagosan 64 négyzetméteresek az ingatlanok, míg a falvakban már 100 négyzetméter az átlag. A falvak esetén 92 százalék él családi házban, míg Budapesten ez az arány csak 20 százalék.

A saját lakást jobban féltjük

A felmérés felemás képet fest a lakásbiztosítási hajlandóságról. Összességében a megkérdezettek 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik lakásbiztosítással, ugyanakkor például a harmincas korosztályban csak 73 százalékos volt a lakásbiztosítási lefedettség, míg a 40 évnél idősebbek esetében már 89 százalékos.

A felmérés szerint a saját lakóingatlanban élők 93 százalékának van lakásbiztosítása, a lakóingatlant bérlőknek azonban alig több mint a fele - 52 százaléka - kötött lakásbiztosítást. Pedig a bérelt lakásoknál is szükség van biztosításra: sokszor a lakást kiadó tulajdonos ugyan köt biztosítást az ingatlanra, de az esetenként az ingóságokra nem vagy nem feltétlenül nyújt fedezetet - mondta Kaszab Attila.

Bár a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy rendelkezik lakásbiztosítással, a piaci adatok szerint ez alacsonyabb. Összességében azonban a kutatásból is látszik, hogy a lakástulajdonosok és bérlők döntő többsége fontosnak tartja biztosítással védeni az ingatlant- tette hozzá a szakember.

A felmérés szerint a 30-as éveikben járók több mint ötöde, 22 százaléka tartja valószínűnek, hogy a következő 3 évben lakóingatlant vásárolna.
A szakember kiemelte, hogy mivel a jelenleg bérelt lakóingatlanban élő fiatalok többsége saját tulajdonba költözik a későbbiekben, akkor már szinte elengedhetetlen lesz a lakásbiztosítás, különösen, ha hitelből finanszírozzák a saját lakóingatlan megvásárlását.

A kutatásból az is kiderül, hogy a természeti csapások bekövetkezését a biztosított lakóingatlanban élők valószínűbbnek tartják. 60 százalékuk számít felhőszakadásra, míg a lakásbiztosítás nélkülieknek csak a 47 százaléka tart ettől. A lakásbiztosítással rendelkezők 57 százaléka rendkívüli hőséget, 29 százalékuk pedig az orkán erejű szelet is valószínűnek tartja.

Mi alapján választunk?

Kaszab Attila elmondta, hogy a tudatosság terén továbbra is van tér a fejlődésre. A K&H Biztosító felmérése szerint ugyanis a lakásbiztosítással rendelkezők mindössze 28 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen megnézi a lakásbiztosítási ajánlatokat. A megkérdezettek 38 százaléka azt mondta, hogy ugyan nem veti össze évente az ajánlatokat, de azért néha felméri a piacot. Emellett jelentős, 24 százalékos volt azoknak az aránya, akik a biztosítás megkötése óta soha nem válogattak a lakásbiztosítási ajánlatok között, ráadásul a budapestieknél kiemelkedő, 31 százalékos volt ezen arány.

Forrás: Pénzcentrum

Keddi vihar: Több mint 4 ezer kárbejelentés

2016 június 02.

Lakásbiztosítás, Általános

A hét eleji viharral kezdetét vette a nyári, viharos időszak: a kedd délutáni viharos időjárást követően több mint 4 ezer bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. Az év május-augusztus közötti periódusában történik a legtöbb kár az ingatlanokban: 2010 és 2015 között, a május-augusztusi hónapokban több mint 885 ezer kárt rendeztek a hazai biztosító társaságok – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az adatokat pénteken.

Az országot május 24-én elérő vihar elsősorban Budapesten és környékén, Pest megyében, a Dunántúlon – elsősorban a Dél-Dunántúlon -, Bács-Kiskun megye területein, Jászberény, Hatvan és Szolnok környékén okozott jelentősebb károkat.

A legtöbb bejelentés a vihar, illetve a beázások miatt történt, de az erős villámtevékenység miatt gyakoriak a villámcsapások okozta elsődleges, illetve másodlagos károk, valamint a jégverés okozta sérülések is. Több helyről jelentettek az erős, hirtelen széllökések következtében kidőlő fák miatti rongálódásokat az ingatlanokban. A több mint 4 ezer, eddig bejelentett kár becsült értéke 400 millió forint.

A biztosítók adatai szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka Magyarországon a május elejétől augusztus végéig tartó időszak. Jellemzően ilyenkor fordulnak elő a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékkal és erős széllökésekkel járó viharok. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményről történik bejelentés, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, a tavalyi év ugyanezen időszakában több mint 122 ezer bejelentés történt.

2010 és 2015 között a május-augusztusi időszakokban összesen 885 ezer, lakossági ingatlanokban esett kárt rendeztek a biztosítók, a kifizetés értéke megközelítette a 67 milliárd forintot.

Forrás: Biztosítási Szemle

Terror után is fizetnek a biztosítók

2016 június 02.

Utasbiztosítás, Általános

A biztosítási kockázatok idén már a terrorcselekményekből származó sérülésekre, megbetegedésekre is kiterjednek - mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) utasbiztosítási bizottságának elnöke az M1 aktuális csatornán csütörtökön.

A közelgő franciaországi labdarugó Európa-bajnokságról kérdésre válaszolva elmondta, hogy Franciaország biztonságos úti célnak mondható. Hozzátette azonban, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium által vezetett nem javasolt országok listáján szereplő országokra a biztosító társaságok jelentős része nem nyújt semmilyen védelmet.
Horváth Péter szerint az elmúlt években fejlődött a magyarok biztosítási tudata, ugyanis a kiutazók 50 százaléka már köt biztosítást, főként azok, akik több napra és távolabbi úti célra utaznak. Az Európán kívüli utazásoknak pedig már szinte mindegyikét biztosítják.

Hangsúlyozta: az utasbiztosítás kiválasztásánál az ügyfélnek figyelembe kell vennie a poggyásza értékét, a repülőgépekről való átszállások számát, hogy hány napra utazik, illetve, hogy az úti célként választott országban milyenek az árak.

Oldalak